Vért izzadtunk a pályaelőnyért, de nem jött össze, többek között azért, mert pár napja nem sikerült megverni a ma esti riválisunkat. Ismét a Hawksszal kell szembenéznünk a rájátszásban, mint a Big 3 idején oly sokszor. Reméljük, hasonló eredménnyel.

"A tavalyi szezonjukat követően mindenki arról beszélt, hogy milyen jók támadásban, hogy mennyire önzetlenül játszanak, de ne feledjük, hogy mennyire jó lett a védekezésük is. Évről évre jobbá váltak ezen a téren is"- nyilatkozta Brad Stevens az Atlanta Hawksról.

Hogy mennyire igaza van, azt a számok is tükrözik: amíg tavaly a 6. legjobbak voltak támadásban, idén már csak a 18. helyen állnak ezen a téren, de mégis sikeresek tudtak maradni, mert hatalmasat fejlődtek védekezésben. A 2014-15-ös szezonban 100 labdabirtoklásra  100.7 pontot kaptak (liga 7.), addig a mögöttünk hagyott alapszakaszban már csak  98.8-at, amivel a második legjobbak, illetve nem sokkal marad el a bajnok Warriorstól sem.

"Mindenhova odaér a kezük, rendkívül gyorsak és rugalmasak, több játékosuk is több posztot képes lefedni védekezésben. Nagyon agresszíven védekeznek a pick'n roll ellen, akár meg is cserélik a párokat, ahogyan azt tették ellenünk a végjátékban a legutóbbi meccsünkön".

Azon a meccsen, amelyen gyakorlatilag elment a remény, hogy megszerezzük a harmadik helyet. A hazai pálya, a playoff rutin, az összeszokottság mind-mind a Hawks mellett szól. A tavalyi szenzációs alapszakaszukat követően mindenki többet várt tőlük a playoffban és sokan már  azt rebesgették, hogy egyszezonos csoda, amit véghez vittek. Volt egy pontja az alapszakasznak, amikor úgy is tűnt, hogy igazuk van, de végül összekapták magukat és nem sokon múlt, hogy befussanak a harmadik helyre.

A csapat magját immáron évek óta Horford és a szépen, lassan, csöndesen elit irányítóvá váló Teague adja. Mellettük olyan remek játékosok pattogtatnak, mint Millsap, Korver és az a Bazemore, akit már nyilván sajnál a Lakers, hogy olyan könnyen elengedte annak idején.

A palánk alatti duójuk Millsappel és Horforddal az egyik leghatékonyabb és legrutinosabb páros liga-szerte, ami akár a párharcot eldöntő faktor is lehet, hiszen a Celticsnek megközelítőleg sincsenek ilyen minőségi magasemberei. A nyáron szerződtetett - és jócskán túlfizetett- Amir Johnson hozott némi keménységet, illetve Sully is jobban pattanózik a korábbiaknál, de ha a duó dominálni tudja a festéket a Celticsnek iszonyatosan nehéz dolga lesz.  Behúzódni rájuk pedig rettentően kockázatos, amikor olyan triplavadászok állnak a periméteren, mint Korver, Teague vagy Mike Scott. Nem beszélve arról, hogy az említett duó, Horford és Millsap is képes bedobni a triplát.

Rettentő nehéz tehát rajtuk védekezni, ami nem is igazán jött össze az alapszakaszban. A négy egymás elleni meccsből egyetlen egyszer sikerült megúszni 100 kapott pont alatt, de akkor nyert is a Celtics. A képlet tehát nem egyszerű, de az eddig leírtak ellenére - még ha úgy is tűnhet- a Boston nem esélytelen.

Annyiszor elcsépeltük már idén, de muszáj hangsúlyozni: Stevens csapata az egyik legegységesebb a ligában, a srácok egész évben egymásért és a szent zöld mezért küzdöttek. Olyan szellemiségben játszottak, amely nagyon sokszor ellensúlyozta a képességbeli hiányosságokat, ezt pedig a hozzáértő bostoni közönség mindig is respektálta és fogja is.

És talán elkeserítőnek hangozhat, hogy míg a Hawks erősségeit sok mondaton keresztül ecseteltem, addig a Celticsét letudtam annyival, hogy mentálisan erős a csapat, de higgyétek el ez rengeteget jelent. Akárhogy is nézem, Crowder kivételével, nincs olyan poszt, ahol ne lenne válaszuk, a palánk alatt pedig egyszerűen nem is kérdés, hogy dominál a Hawks. Persze ott van még a Teague kontra Thomas párharc, de ott sem merném kijelenteni, hogy egyértelműen Thomas felé billen a mérleg nyelve. Igen, a Kicsi lett idén All-Star és nem Teague (teljesen megérdemelten), de utóbbi szenzációs 40%-al triplázott az alapszakaszban és azt sem kell különösebben részletezni - már csak termetüknél fogva is- hogy mennyivel jobb védő Jeff.

Itt jön a képbe mi szörnyeteg hármasunk: kérdés, hogy Bradley, Smart és Crowder mennyire tudja majd tehermentesíteni Thomast védekezésben. Ha ez sikerül, akkor nyert ügyünk lehet.

A küzdeni tudásba kapaszkodhatunk tehát, abba, hogy ez a brigád, akkor is hajt, küzd amikor más már rég feladta volna. Nem véletlen, hogy több hustle statisztikában is élen jár a Celtics: 2. legtöbb steal, 1. helyezés a kiharcolt turnoverek számában illetve 5. helyezés a második esélyből szerzett pontokban.

Az akaraterő, Isaiah Thomas illetve a Hawks magasemberei lehetnek döntő faktorok ebben a párharcban.

Realitás: 4-2 Hawks

Megérzés: 4-2 Celtics

Amit álmodtam: 4-3 Hawks.

Reméljük, a középső valósul meg.

LET'S GO CELTICS!!!!!!!!!!!!!!