Bradley felemelkedése
Azt hiszem elérkezett az idő, hogy pár mondatban méltassuk azt a játékost, aki megnyerte nekünk a Cavs elleni meccset.Avery Bradleyről van szó, a kapitányról, arról a játékosról, aki Sullinger mellett megmaradt hírmondóként a legendás KG-PP-féle csapatból.
Amikor 2010-ben, 19. választottként bekerült a ligába mint irányító(!!), egy fakezű, buta és rosszul passzoló játékosként tartották számon. És így is volt. Jól emlékszem, amikor az NBA1.hu fórumán egy Wizards elleni meccs során rommá oltottunk mert olyan őrületes hibákat vetett.
Aztán szépen lassan felküzdötte magát, megjárta a D-ligát, küzdött, nem adta fel és a sok munka meghozta a gyümölcsét. Kiszorította a kezdőből a legendát, minden idők egyik legjobb három pontos dobóját Ray Allent a kezdőből, méghozzá jó barátja, Rajon Rondo tanácsa alapján döntött így Doc Rivers. Ray-Ray ezt rosszul viselte és bár a 2012-es playoffban ismét ő volt már a kezdő (Bradley makacs vállsérülése miatt), de Ray úgy érezte már nem becsülik meg Bostonban és emiatt, illetve a Rondóval megromlott viszonya miatt távozott Bostonból.
Avery biztos kezdő lett ezek után, de nem fejlődött úgy ahogyan,mi szerettük volna a 2012-13-as szezon során. A csapat már az utolsókat rúgta, mindenki tudta, hogy Pierce és Garnett ideje hamarosan lejár Bostonban. A felejthető alapszaksz után, a Knicks ejtette ki a kedvenceinket egy emlékezetes széria után, 4-2-vel. A Mike D'Antoni csapata elhozta az első 3 meccset, de a Celtics akkor sem adta fel és a következő két találkozót már elhozta, így a hatodik meccsen Bostonban óriási volt a tét. Sajnos a nagy duó, PP és KG borzalmasan játszott a NY +20 ponttal is vezetett, amikor jött Avery Bradley és a TD Garden reménykedni kezdett. Labdaszerzés, kosár, labdszerzés kosár és így tovább. Ismét volt remény, de végül a Carmelóék jutottak tovább.
Az volt a két legenda búcsúja a Celticstől és egyben Brardley felemelkedésének kezdete is.
Azóta eltelt 3 év és Bradley a liga legjobb védőjátékosai közé került, shooting guardként játszik és remekül dobójátékos lett belőle. Jól látszik a játékán, hogy az a szint, amit mostanra elért, az nem a veleszületett tehetsége nyomán érte el, hanem a szorgalma miatt. Fakezű játékos volt, de az évek során a rengeteg munka meghozta a gyümölcsét és a dobása immáron aranyat ér.
Meg győzelmet a keleti első ellen.
Szép volt Avery!
